Közeledik a névnapom, és bevallom várom a meglepiket, ajándékokat.
Leginkább az sms-eket szeretem. Néha azok is írnak, akiktől nem várom, és igazán boldoggá tesznek. Azok, akik valaha fontosak voltak az életemben viszont nem szoktak köszönteni. Mégis mindig reménykedem, hogy az a bizonyos ex is ír… aztán este szomorúan állapítom meg, hogy végérvényesen elvarrta a szálakat.
No, de az a lényeg, hogy itt és most, a jelenben jól érzem magam, mert aki számít, és szeret, az elhalmoz az ajándékaival.