Szeletke a múltból

2011 április 11. | Szerző: Kimchi |

Tanulságos az az eset, ami ma délután velem megesett.

Több, mint 6 éve kerültem munkakapcsolatba egy pasival. Mivel éppen szingli voltam és elszántan kerestem az igazit, ez a fickó is felkerült a potenciális férjjelöltek listájára. Minden szempontból tökéletesnek TŰNT. A “tűnt” szót azért írtam nagy betűvel, mert mint tudjuk, a látszat néha csal. Jóképű, egyedülálló, intelligens – gondoltam, (mert ezt akartam gondolni!) s csak pozitív jelzőket aggattam rá. Amikor összehozott minket a munka, kerülgettük, kóstolgattuk egymást, de olyan mulya volt, mint férfi, hogy nem mert közeledni. Én akkor betartottam a klasszikus felállást, nem vettem kézbe az irányítást, így nem történt köztünk semmi.

Ma újra utamba sodorta őt az élet. Az eltelt évek és a megváltozott életkörülményeim hatására teljesen másnak láttam a pasit. Most boldog párkapcsolatban élek, és mint kiegyensúlyozott, nyugodt nő, totál kiábrándítónak, sőt, kicsit ellenszenvesnek is találtam őt. Ahogy beszélgettünk azon gondolkoztam, hogy mi a fene tetszett nekem anno benne, miből gondoltam akkor, hogy ő és én talán összeillenénk, ha közelebb kerülnénk egymáshoz. Szó szerint “gáz” a pasi.